Mit keres?

HugIldi blogja

 

Blogot indítottunk egy különleges traktoros kisasszonnyal, aki a következőt vallja: Traktoros Szív Traktoros Lélek, Traktoros leszek, amíg csak élek! És van egy fő alapszabálya: Traktorosnak nem számít a kerítés! 
Tetszik? Oszd meg, hogy más is olvashassa!


2014. június 4. 15. bejegyzés

Hosszú idő után jelentkezem, itt vagyok és meg is osztok pár dolgot az elmúlt pár hónap eseményeiből.

Kezdjünk is bele. Márciusban valami eszméletlen jó időszak vette kezdetét annyi szuper dolog történt, hogy alighanem 2014 eddigi életem legjobb éve lesz. Tehát márciusban vagyunk méghozzá 14.-én, egy szép napsütéses péntek reggel útra indulva Egyházasrádócra, ahol lehetőségem volt kipróbálni egy FENDT 936 Vario-t, de nem is akármilyet  a Soucy Track gumihevederes szettel felszerelt változatot. 

Mikor megláttam a gépet, hát hogy is fogalmazzak: EXTÁZIS. Hogy érteni lehessen ez nálam körülbelül olyan, mintha a velem egykorú csajok mondjuk Christiano Ronaldot látnák. Másképp nem tudom ezt elmagyarázni, de még ez is messze van a valódi érzéstől. Nah de térjünk vissza a „kicsikéhez”. Semmi túlzással egyszerűen gyönyörű mind kívül, mind belül. A vezetési élmény meg hát leírhatatlan, bár nem sokat kellet vezetni a gépet, ugyanis GPS-szel működő Topcon automatikus kormányzású volt. Korábban már kipróbálhattam milyen egy automatikus kormányzású traktort vezetni, de az közel nem volt méreteiben ekkora. Igazából kicsit egészen furcsa érzés, hogy „hátra dőlve” ülsz és csak a munkaeszközt figyeled vagy épp a monitort, közben ez a hatalmas traktor pedig saját magát kormányozza centiméteres pontossággal. Hihetetlen, de igaz. HugIldis megfogalmazással FENDTséges volt, olyan élmény, amit nem lehet elfelejteni.

Az egyik eseménynek még nincs is vége, de már jön is a következő. Az Axiál Kft.-nek már március 10.-én indult egy FENDT fotó- és videopályázata. A játéknak van egy főnyereménye, de emellett minden hónapban a legtöbb LÁJK-ot kapó pályázó nyer egy ajándékcsomagot. Április hónapban neveztem és meg is nyertem a fotó kategóriát. Amit ezúton is szeretnék megköszönni mindenkinek, aki segített! 

De ne ugorjunk így előre, mert ez csak május elején dőlt el, viszont miközben figyeltem áprilisban az Axiál Facebook oldalát mikor is kerülnek fel a pályázatos képek rábukkantam a „Vidék Kaland” Programra. Ezt az AGRYA szervezi (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége). Ebben az évben viszont indult egy új alprogramja, ami a „Vidék Kaland” Speciál nevet viseli. Ennek a felhívása így szólt: „Akiknek gázolaj folyik az ereiben”. Nekem sem kellett több, egyből letöltöttem a jelentkezési lapot és már küldtem is be. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön a programba először egy személyes meghallgatáson kellett részt vennie. Mindez Budapesten a Park Inn Radissonban volt, nekem április 24-én. Itt az AGRYA és az együttműködő partnerek képviselőiből álló bizottsággal volt egy körülbelül 20 perces beszélgetés. Először bemutatkozott a bizottság, majd nekem is el kellett mondani magamról, amit fontosnak gondolok. Ezután tettek fel néhány kérdést, amire szintén válaszolni kellett, például miért jelentkeztél a programra, vagy mit vársz tőle, mik a jövőbeli elképzeléseid, stb. A meghallgatás után egy rövid bemutatkozó videofelvételt is készítettek. Én teljesen pozitív élménnyel gazdagodva jöttem el a meghallgatásról, rendkívül kedves és közvetlen volt mindenki. Aztán eljött május 12-e, amikor is kiderült kik lettek a kiválasztottak és hát bekerültem. Ahhhw, hát én nem kicsit örültem mikor olvastam az e-mailt, hogy igen én is résztvevő leszek idén a programban. Szerintem ez egy nagy lehetőség, azoknak, akik imádják a gépeket, avagy a gépek „szerelmesei”. Ugyanis, akik a Vidék Kaland Speciálra jelentkeztek és kiválasztottak lettek júliusban (7-11) eltölthetnek 5 munkanapot az Axiál Kft profi szerviz csapatával.

De, még mielőtt ez megtörténne, június 6-án lesz egy kötelező felkészítő tréning (traktoros tréning) Kecskeméten. Ennek része a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás és a mezőgazdaságban ugye általánosan használt munkagép (traktor) kezelésének alapfokú elsajátítása. Szerintem az utóbbival nagyon nem lesz probléma, viszont most csak ennyit tudok erről írni. Amint lezajlott az esemény jelentkezem a részletes beszámolóval.   

Azért mindeközben az otthoni tavaszi munkák is nagyban folytak a határban. Mondjuk már nagyon vártam. Kezdtük a talajelmunkálással, majd magágy készítéssel illetve végül jött a vetés. Számomra ez az időszak a legjobb, mikor az ember naphosszakat kint lehet a határban és csak megy a géppel, csinálja a hektárokat. Ez egy életstílus, amit nem lehet tanítani, ezt valaki vagy érzi, vagy nem. Így az alábbi képpel búcsúznék is! 


2014. február 23. 14. bejegyzés

Az utóbbi időben kicsit eltűnten írás szinten, de most ahogy időm is engedi, folyamatosan írok. Azért remélem a videók is tetszettek, amiket összeraktam nektek. Igazság szerint annyi mindent tudnék írni, főleg mivel itt van a tél és alig lehet valamit csinálni, sőt szinte semmit sem. Ezért is várom már nem kicsit a tavaszt, hogy újra lehessen menni a határba. Ez a téli időszak mindig nagyon kikészítő számomra, hogy nincs traktor, ilyenkor szinte elvonási tüneteim vannak. Aztán eljön majd a pillanat, mikor legelőször beülök a gépbe így hosszú idő után, az valami leírhatatlan, csak én és a gép, a külvilág megszűnik. Legalább is számomra ez valami megnyugtató érzés, de szerintem ezzel nem csak én vagyok így, hanem az összes traktoros, aki szívből csinálja, mert ezt másképp nem lehet. Vannak páran, akik így megtaláltok a közösségi oldalon és írtok nekem különböző nagyban pozitív, de negatív üzeneteket. Természetesen mindre szoktam reagálni. Amit a legjobban kiemelnék, vagytok páran, kik azt írják, hogy milyen becsülendő, hogy nő létemre így szeretem a gépeket meg a mezőgazdaságot és, hogy több ilyen csaj kellene. Ezt ezúton is köszönöm mindenkinek, tényleg jól esnek az ilyen megnyilvánulások. De akadnak olyanok is, akik épp az ellenkezőjét írják, hogy nőnek nincs helye a mezőgazdaságban, mert, hogy ez nem nőnek való munka. Szerintem a mai világban már nem lehet kategorizálni a munkákat. Mindenkinek meg kell találni a szívéhez legközelebb álló dolgot és azt csinálnia, amíg csak tudja, nekem erről ennyi a véleményem. Ezeket szint úgy megköszönöm és tovább lépek. Nagyon nem tudnak ezek engem meghatni vagy, hogy is fogalmazzak kizökkenteni ebből a nagy mezőgazdaság szenvedélyemből. Viszont van egy dolog, ami engem eddig is, de egyre jobban kezd rendkívül zavarni. Ez pedig, hogy sokan lenézik a traktorosokat meg a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezzel csak az a gond, hogy az emberek 90%-a abba nem gondol bele, hogy igazság szerint nekünk köszönhetnek mindent. Ez alatt azt értem, ha mi egyszer leállunk a munkával, avagy a termeléssel, akkor nem lesz mit enni. Egyszóval mi vagyunk az alapja az emberek mindennapi megélhetésének. Lehet, hogy nem 2 diplomával megy valaki a traktorral, de azért még senkit sem kell lenézni. Meg hát nem egy olyan ember van, akinek ha van is diplomája nem ér el vele semmit, mert maximum elvesztett 3 évet az életéből vagy még többet a semmiért, mert hasznát nem tudja venni. Kiteheti otthon a polcra, hogy ilyenem is van. Alapból meg azt gondolom, hogy addig senki ne mondjon véleményt valamiről, amit még ki se próbált csak maximum látott. Ott a lehetőség mindenki előtt, be kell ülni egy gépbe és le lehet húzni vele egy 12 órás műszakot. Persze a mai korszerű gépekben nem nagyon lehet ok a panaszra, mert olyan extrákkal is fel vannak szerelve, amiket az emberek nem is gondolnának, ezért sem lehet minden „hülyét” (elnézést a kifejezésért, de kinek nem inge ne vegye magára) beültetni. Nem nehéz alapjába véve, ha valakinek van érzéke a gépekhez és a technikához. Ehhez van egy nagyon jó példám, ami kb. egy éve történt. Ahol dolgoztam tavaly volt egy csaj, aki folyamatosan azzal volt elfoglalva, hogy én miért traktorozom, meg hogy én ezt csak azért csinálom, hogy „menő”legyek. Nah ez az a szint, ahova nem szeretnék lesüllyedni, az emberi butaságnál nincs is rosszabb. Ezért kitalálta ez az illető majd ő megmutatja, nem csak én tudok csaj létemre traktort vezetni, hanem ő is. Mintha engem annyira érdekelne, hogy rajtam kívül hány csaj vezet még traktort, nem is értettem a dolgot. Egyrészt, mert most ha komolyan belegondol, szerinte olyan idióta vagyok, hogy akár napi 17 órát is képes vagyok megállás nélkül menni, csak hogy „menő” legyek? Ekkor jövök rá egyre jobban, hogy az emberi butaság határtalan. Nah mind1 beült a gépbe és elindultak a mezőre a sráccal, aki engem is betanított ennél a FENDT 716-os traktornál. Épp tavasz volt így ásóboronázni kellett. A földig való kijutás az nem is jelentett gondot, mondjuk abban tényleg semmi extra nincs, beülsz, kuplung lenyom indításkor, majd onnantól kezdve csak a joystick, a gázpedál és a fék. A lényeg, hogy nem tartott sokáig traktoros karrierje a csajszinak, kb. egy nap után fel is adta. Pedig szerintem az egyik legkönnyebb meló ásóboronázni, még is elvérzett. Én egy jót szórakoztam, mást nagyon ezen nem is lehetett. Szóval, ami nem megy, azt nem kell erőltetni, mindenki maradjon ott, amihez tényleg ért. Az előbbiekhez visszatérve, találkoztam olyan gazdaságokkal, ahol mind1 ki csak valaki menjen azzal a géppel. Nah ennél rosszabb nincs is, mikor egy gépet 600-an hajtanak és mindenki másképp. Említettem korábbi írásomban is, hogy én speciel nagyon utálom, ha valaki az én gépemmel megy. Szó szerint ki nem állhatom. Van egyfajta kapcsolat, de úgy is lehet mondani kötődés köztem és a gép között. Ezt lehet sokan nem értik, de aki ezt nem érzi, vagy nem tapasztalja, annak hiába is magyaráznám, mert nem tudja megérteni vagy átérezni. Most így röviden ennyit írok nektek, de annyi minden van még bennem, de ezt meghagyom a következő bejegyzésbe. Amúgy így 2 hónapos késéssel is, de Mindenkinek FENDTségesen CLAAS Terményekben és Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet Kívánok! ;))


2014. január 01.- 13. bejegyzés

Traktoros szív, Traktoros lélek, Traktoros leszek, amíg csak élek!! 

Ilyen volt HugIldi 2013-as éve! :)


2013. december 01. - 12. bejegyzés

Újabb videót hoztam Nektek. Fogadjátok sok szeretettel. HugIldi szánt :)


2013. november 24. - 11. bejegyzés

Ezzel a két videóval szeretném szemléltetni, hogy igenis gyakorlatban is csinálom, nem csak írok róla!

Ebben a videóban a kedvenc munkálatomat, a tárcsázást végzem, méghozzá a saját MTZ-mel, a Kicsikémmel! :)

Ezzel a képpel pedig az AgroPiac.hu csapatának szeretnék kedveskedni, ugyanis ezt a pólót tőlük nyertem! :)

( Ha valakinek megtetszett, lehet még vásárolni itt az oldalon:) )


2013. november 21. - 10. bejegyzés

A harmadik, és egyben az utolsó rész a Ti kérdéseitekre adott válaszaimból:

Ivanics Tamás Bálint

„Nem ismerlek, de amint megláttam azt a blog-ot én nem hittem el. Először, mert én sosem hittem, hogy van ilyen lány. Olyan kár, hogy az ország másik felén laksz, mert igazán meg ismerkedtem volna veled. Már régóta keresek ilyen lányt, mint te, de sosem találtam. De bizony Isten egyszer meg kereslek téged! Sokan vannak, akik így írnak, mint én? Mert szerintem sokan keresnek egy olyan jó csajt, mint te!!!”

Hát kérdésedre válaszolva, igen nem kevesen vagytok, akik hasonlóan írnak nekem. Ezúton, nagyon szépen köszönöm ezeket a kedves sorokat, jól esett. Ami való igaz, kevés ilyen csaj van, mint én legalább is én sem nagyon ismerek hozzám hasonlót. Egyszer mindenki megtalálja azt a személyt, aki neki való. Szoktam mondani a távolság nem akadály, ha az ember akar valamit, azt véghez viszi bármilyen messze is legyen a cél.

Kovács Patrik

„Ildi! A Fendt és Claas gépeken kívül melyik 2 gépet mondanád még, hogy nagyon bejön neked?

Véleményed érdekelne a John Deerekről és a Rábákról!

Melyik 2-őt? Hát ez nehéz, mert most nagyon bejönnek a Deutz Fahr-ok, de tetszenek a Case-k is. A John Deere-t is besorolnám az első 5-be, de nem mindegyik széria tetszik belőle, ami a legszebb szerintem az, az R8-as. Tudom, nem a szépség alapján kell gépet választani, szóval maga a gép mindegyik szériában szuper, mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyien JD-ket használnak a mezőgazdaságban. Csak valahogy a forma nem nyeri el a tetszésemet. Ezért imádom a CLAAS-t és a FENDT-et, ránézek a gépre és nem találok rajta hibát. Habár a FENDT-el most van bajom, ez az úgynevezett „teljes panoráma-ablaküveg”, tisztában vagyok vele, hogy a jobb kilátás érdekében van, de nekem személy szerint nagyon nem nyerte el a tetszésemet. A Rábáról meg mit mondjak, az egy alapgép, ez felett nem lehet csak úgy eltekinteni, a mai napig nem egy helyen hajtják őket és bírják a munkát.

Erdélyi Gábor

„Te ennyire szereted a traktorokat meg a mezőgazdaságot? Ilyen lányból kevés van, de lehetne több is!”

Nem szeretem, hanem imádom az életem szerves része! El sem tudnám képzelni máshogy az életem! Mindenem a mezőgazdaság, szerintem nincs annál jobb, mikor beülsz a traktorba aztán irány a határ. Komolyan már írtam, ha meglátok vagy csak hallom, hogy egy gép közelít, végem van, átkapcsol az agyam egy másik dimenzióba!

B. Ferenc

„Mindig felkeltik a mezőgazdaságot szerető lányok a figyelmem. Mondjuk, a képeid szerint te konkrétan a gépeket szereted. Vagy tévedek? Mi vezérelt idáig? Téged  többször is meg kell mutatnom a kollégáknak, fiatal, csinos, szép lány és traktoros?!! 2 hetet adok és lesz a képeid közül a falon!”
„Mondjuk valóban tévedsz, mert nem csak a gépeket szeretem, de ezt lehet a képek alapján is észrevehetted, csak lehet odáig még nem jutottál el. A mezőgazdaság alapvető része, hogy legyen traktorod, így nem működik az egyik a másik nélkül. Tehát a gépekkel együtt szeretem a mezőgazdaságot, vagy a mezőgazdasággal együtt a gépeket? (amelyik jobban tetszik!). Ha tesztek képet a falra, majd dedikálom, legyen már eredeti!

Kovács Máté

„Te főállásba traktorozol?”

Nem traktorozom főállásba, csak besegítek otthon apunak a gazdaságban. Főállásban az egyetemen vagyok, de ez így a szuper, amit elméletben megtanulok a suliban, átviszem otthon a gyakorlatba vagy épp fordítva. Vannak dolgok, amiket nem kell tanulnom, mert megtanultam vagy tapasztaltam kint a határban.

Cz.Péter

„Feladtam, nem lehet végig nézni a képeid! Hogy a francba kerülsz te traktorba? Feleségnek való fejed van traktoros csaj!”

A képeimből valóban nem kevés van fenn az oldalamon, de oszd be, minden nap megnézel 10-et és egy év alatt talán végzel is! Amúgy megértem ezt a reakciót is, mert valóban nem mindennapi, ha egy csajt látsz traktorral dolgozni és ráadásul még szereti is! Ez meg, hogy feleségnek való fejem van, nah ilyet még nem hallottam senkitől sem (szinte meg is hatódtam x’DD), ha nem traktorozom, tudok főzni meg sütni is, szóval kész főnyeremény vagyok!


2013. november 19. - 9. bejegyzés

Az előző bejegyzésem természetesen folytatódik... :)

Szabó István
„Jók a képeid és ritka az ilyen lány, érdemlésre méltó, amit csinálsz! Még nem hallottam ilyet, főleg egy lánytól, de tetszik, amit csinálsz!”

Köszönöm szépen. Nem tudok nagyon mit mondani, ismételni sem szeretném nagyon magam, de tény, hogy valóban nem mindennapos dolog, amit csinálok és ahogyan.

Oláh Ferenc
„Minden tiszteletem a tiéd, hogy egy nőt így érdekli a mezőgazdaság. Emelem kalapom előtted!”
Köszönöm szépen, kedves tőled, habár nem is ismerjük egymást! Én igyekszem azt csinálni, amit szeretek és ezt, mind megtaláltam a mezőgazdaságban.

B. András

„Mindig csak csodálkozok, amikor dolgozni látlak. Nem gondoltam, hogy létezik még ilyen lány!”
Azt tudom erre mondani, minden csak nevelés kérdése, hogy a szüleitől mit lát a gyerek kiskorában, mit tanítanak neki. Akit nem arra nevelnek már eleve, hogy, ha valamit el akarsz érni, akkor azért tenni is kell, akkor azt nagykorában már senki nem tanítja meg. Szóval én örülök neki, hogy ilyen nevelést kaptam a szüleimtől, akik a mai napig támogatnak mindenben, habár tudják nem vagyok teljesen „normális”. Ha traktorról van szó, tiszta megszállott leszek. Egy valamit mondanék még, nekem mindig is a munka volt az első, aztán a szórakozás. Ez az, amit sokan nem is fognak fel, de amúgy maga a lelkiismeretem nem is engedné ott hagyni a melót, ha tudom, hogy nincsen kész, mert folyton ezen kattogna az agyam.

Horváth Attila
„Szia Ildikó. Ne haragudj, hogy zavarlak levelemmel. A traktoros csoportban láttam a képeidet, videóidat. Meg szeretném kérdezni, mióta foglalkozol mezőgazdasággal? A mi környékünkön ilyen nincs, hogy egy ilyen kaliberű lány traktorba üljön és dolgozzon is velük. Számomra ez hihetetlen! Viszont nagyon jók a képeid és nagyon jó ilyet is látni minden elismerésem neked!! Remélem, nem veszed tolakodásnak levelemet és még kérdezhetek tőled pár dolgot! Nekem is a mezőgazdaság a mindenem 2 éve szinte csak ennek élek már. Te mióta foglalkozol vele? Hol (falu, város)? Saját gazdaság? Látom Fendt traktorokkal dolgozol, milyen műveleteket végzel? Szereled, javítod is a gépeket, munkaeszközöket? Környéketeken vannak még ilyen lányok, akik a mezőgazdasággal ilyen szinten foglalkozik? Tudom furcsa kérdés, de itt nálunk a fiatal lányok nagyon fent hordják az orrukat, azt hiszi mindegyik, hogy királykisasszony és le is néznek minket rendesen, aki mezőgazdasággal foglalkozik. Frankó blog-od van! Szóval, még mindig hihetetlen, hogy egy lány traktorozik. Környékünkön keresve sem találnék hasonlót! 1000 lájk neked! Ez a világ nagyon ki van fordulva magából, több ilyen lány kellene, mint te, akit ennyire érdekel a mezőgazdaság!!! Csak így tovább hamarosan tv műsorban is fogsz szerepelni, ha így folytatod, mert lassan ez szenzáció lesz egy ilyen lány, mint te, aki a mezőgazdasággal és a traktorokkal foglalkozol!”

Köszönöm szépen, ezt így hirtelen elsőre talán fel se fogtam, de nagyon jól esett, amit írtál. Sok kérdésedre választ kaphatsz már az előző bejegyzések alapján is, de leírok mindent egyben, hogy teljes legyen a kép.
Kiskutason lakom és területeink mind itt vannak 5km-es körzeten belül. Saját gazdaságom (még) nincs, apunak segítek be a munkába, ha otthon vagyok. Ami a nyarat leszámítva hétvégenként jön össze, mivel hétköznap az egyetemen vagyok. Az a FENDT, nem az én gépem, sulis gyakorlat során vezettem. A legtöbb traktoros élményem hozzá fűződik, persze az otthoni MTZ 82-esünk után. Nagyon nem is tudok felsorolni már olyan munkát, amit ne próbáltam volna ki. Javítani, szerelni is szoktam, már nem egyszer volt rá példa. Azt imádom, amikor csak ránézésre megmondom hányas kulcs kell a csavarhoz, avagy az anyához. (valahol lehet elveszett bennem egy srác is) Nyáron nem egyszer mentem haza, hogy tiszta olaj voltam, mert szereltem. A család otthon meg ki volt akadva, hogy már megint hogyan nézek ki. Néha már rám se ismertek. Mondták, hogy nem vagyok teljesen normális, amit belátok tényleg igaz, mert sok srác nem csinálná utánam. Szóval nem riadok vissza, ha szerelni kell valamit, de persze inkább a traktorban ülök, mint alatta vagy mellette álljak.
Ami, azt illeti nem szeretnék ezzel híres lenni, örülök neki, hogy sokaknak tetszik, amit csinálok, de nem a „hírnév” miatt teszem, hanem, mert szeretem. Ahogy azt feljebb is említettem, akit nem arra neveltek, hogy tenni kell azért, hogy valamit elérjünk az életben, azt tuti nem az én blog-om fogja meghatni. Valóban furcsa világban élünk, de mindenkinek meg van a választási lehetősége, hogy azt az egy életét, ami megadatik neki, hogy éli le. Egyszóval, nem akarok több lenni senkinél sem. Csinálom, amit szeretek és kész!

Nagy Róbert
„Szia, olvastam a blog-od, nagyon tetszett! Szerencsés vagy, mert azt csinálhatod, amit szeretsz! Ez nem mindenkinek adatik meg. További sok sikert!”
Köszönöm szépen, szerencsére valóban azt csinálhatom, amit szeretek! A blog pedig pontosan értetek lett létrehozva, hogy követni tudjátok a velem történt eseményeket, tapasztalatokat.

L. Norbert
„Ildi, te vagy a legszebb traktoros csaj!!! Felénk ritka nagyon nőt látni traktorban. Te nagyon jól mutatsz benne!”
Ohhh, hát nagyon szépen köszönöm, én csak kiegészítő vagyok. A traktor a fő szempont. Persze a látvány így egyben elhiszem, hogy FENDTségesen CLAAS, ha a HugIldi is csatlakozik!

Tóth Sándor
„Szia! Ne haragudj, hogy csak így ilyen gerilla módon bejelöltelek, de egy ilyen szuper Fendt-es csajszit nem lehet nem ismerni!”
Hát köszönöm szépen, erre nagyon nem tudok mit mondani. Sokan jelöltök be úgy, hogy olvastátok a blog-om vagy csak a Traktoros csoportban láttatok. Ami azt illeti, bevallom, nem mindenkinek jelölök vissza, szeretem először megismerni az embereket, nálad nem bántam meg a jelölést.  

Nagy Kollár Sándor

„Te komolyan traktorozol??? Csajt, traktort vezetni kellemes látvány lehet, sajna felénk ilyet nem lehet látni. Milyen traktort vezetsz? Minden munkát végzel?”

Igen, komolyan traktorozom, ez szokott lenni, a legtöbbet elhangzott első reakció! Felénk itt Zala megyében is ritka látvány, főleg, aki ilyen szinten csinálja, mint én, de ismerek magamon kívül még 2-t. Vezetni legfőképp a saját MTZ 82-est vezetem, de amivel még nem keveset dolgoztam az egy FENDT 716-os volt. A munkák, amiket végeztem/-zek: tárcsázás, szántás, műtrágyaszórás, trágyaszórás, ásóboronálás, forgókapázás, gabonavetés, szemenkénti vetés (kukorica, cirok, napraforgó), bálázás, pótozás. Azzal a FENDT-el, amikor pótoztam egy 10 tonnás alapsúlyú pótot húztam, arra búzából, ha jól megpakolták a pótot ráment a 30 tonna is simán. Nah erre szoktam azt mondani, hogy nem mind1, közel 45 tonnás összsúllyal indulj útnak. Itt aztán rendesen éreztem a gépet. Egyszer az elején volt olyan, hogy nem igazán fogta meg a traktor a pótot aztán a part alján bebicskázott, hirtelen a szívem is megállt, de szerencsére nem lett semminek sem baja (itt jegyezném meg, hogy nem éppen erre a 160 Le-ős gépre találták ki azt a pótot, de hát gyakorlaton azt kell csinálni, amit a Főnök mond!) Tapasztalat nagy Úr! 


2013. november 16. - 8. beegyzés

Ezennel egy olyan bejegyzéssel jelentkezem, amit javarész ti hoztatok össze, akik olvassátok/követitek a blog-omat. Minden benne lesz ebben, amit kaptam tőletek, igyekeztem mindenkinek válaszolni, de ha valaki esetleg nem kapott kielégítő választ nyugodtan jelentkezhet és megválaszolom!

Ui.: Így az elején szeretnék valamit leszögezni, a HugIldi az egyben van: a Hugi becenevem és az Ildi rövidítéséből adódik össze, így lesz egyben HugIldi, nagy H és nagy I betű, szóval nyugodtan lehet így írni, mert sokan külön írjátok, de így a helyes!

Kezdjük azzal hogyan is indult útjának ez a blog!f

Ehhez kell, egy kis történet az elejére. Feltettem egy képet FaceBook-ra, ami az idei OMÉK-on készült a képet itt láthatjátok.

El se telt 2 perc csak úgy sorakoztak a kommentek, majd megjegyeztem, ha ekkora az érdeklődés szervezek egy HugIldi fan találkozót, mire jött a következő az AgroPiac. hu-tól

„Egy HugIldi blog-ot tervezünk indítani az agropiac.hu-n, persze természetesen, ha a kisasszony is szeretné és komolyan gondolja.”

Majd kaptam a következő üzenetet tőlük. ( Mi mindenre nem képes egy közösségi oldal és egy kép!)

Agropiac. hu:

„-Örülünk, hogy Neked is tetszik az ötlet, nagyon Claas lenne, egyszerűen Fendtséges! A részleteket kigondoljuk, de ha van Neked is ötleted azt is várjuk.

-Ugye alapvetően az oldalunk egy apróhirdetési oldal, de ez a hirtelen ötlet mindenkinek tetszene. Csinálunk egy aloldalt, ahol megjelennek az írásaid, képeid, vagy amit szeretnél. Azt az oldalt itt facebook-on is megosztjuk. Csinálunk majd egy külön belépős oldalt, addig pedig úgy működne, hogy átküldöd nekünk, amit szeretnél, hogy megjelenjen, mi pedig feltöltjük.

Üdv: Agropiac.hu csapata”

Majd a 2. írásom elolvasása után kaptam ezt tőlük:

-Ismételten nagyon jó lett! Néha teli szájjal mosolyogtam, úgy előttem volt a történet!”

Nagyon szépen köszönöm és ezt nem lehet elégszer, hogy létrejött ez az oldal. Nálam jobban szerintem nem örül neki senki, annak meg különösen örülök, hogy mennyien olvassák, illetve követik a bejegyzéseimet! Imádlak titeket: Agropiac.hu (persze az olvasókat/követőket sem kevésbé)… HugIldi

Ezek után jöjjenek, amiket ti írtatok nekem: barátok, ismerősök, ismeretlen olvasók/követők. Csak egy valamit mondanék még így előtte: Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a kedves szavakat, igazán jól esett! Jó olvasást mindenkinek, remélem nektek is legalább annyira tetszeni fog, mint amikor én elolvastam ezeket az üzeneteket!

Farkas Zsolt

„Szép lány vagy ne csodáld, én is elfogadnálak kollégának, de én  nem mernék veled dolgozni, ott baleset lenne, mert a munkára nehezen tudnék koncentrálni.

Aki nálad jobban szereti a mezőgazdaságot, az hazudik. Tény, hogy jó pár pasi megirigyelné a te hozzáállásodat. Neked a mezőgazdaság hobbi is szerintem és tetszik az, hogy egyre több mindent önállóan tudsz csinálni, sok mindenbe belekóstoltál és folyton hajtasz, mint egy állat, de van, hogy nem csinálhatsz meg mindent egyedül.”

Köszönöm szépen Zsolti a kedves sorokat, egészen jól kiismertél már! Ha valaki, akkor te nem egyszer láttad hogyan is dolgozom és igen igazad van, sokszor hajtok és igyekszem mindent elsajátítani, mert gyakorlat teszi a mestert. Való igaz, ha traktor közelbe kerülök, nem tudok leállni! Volt, hogy 17 órát is lehúztam megállás nélkül, (nem egyszer) majd pár óra alvás és ismét hajrá. (Van így az ember, ha szereti, amit csinál!) Ha meló van traktorral, nincs megállás, első a munka aztán a szórakozás. A mezőgazdaság kiszámíthatatlan, olyan, mint a lottó, sosem tudhatjuk mit hoz a holnap, akár egy nap is elviheti az egész évi munkát! De neked ezt nem kell mondanom, ugyanúgy benne vagy ebben az egész körforgásban, sőt jobban neked ez mindennapos.

Zsár Ernő

Szép jó napot Hölgyem! Nem szoktam ismeretlenül bejelölni senkit, de Téged muszáj volt. Gyönyörű Lány a legjobb traktorban, ritka az ilyen. Egyszóval, nem mindennapi csaj vagy az biztos. Azért itt az egyetemen is vannak lányok, akiknek van otthon gazdaság, sőt olyan is, aki beül traktorba, de azért Te viszed a pálmát.”

Köszönöm szépen, ez igazán kedves tőled, ha így gondolod, így ismeretlenül is. Bár, azóta azért nem keveset beszéltünk és sokat tudsz erről az egész szenvedélyemről. Örülök, hogy ismerhetlek, de komolyan. Ami azt illeti, a „legjobb tarktor” jelzést nem a FENDT-re mondanám, mert az nekem a CLAAS, de a többi minden stimmel. Vagytok páran, akik el akartok téríteni a FENDT irányába, de stabilan kitartok a CLAAS mellett.

Nagy Róbert (Colos)

„Bocsi, hogy csak így ismeretlenül, de miért nem ismerlek? Aki, ekkora FENDT rajongó hogy kerülhette el a figyelmem? Honnan ez a gépszeretet? Mert, hogy én nem vagyok normális az még oké! Gondolom, értesz is hozzá, ezzel biztos nyírod a pasikat?!!” Félelmetes vagy! Persze jó értelemben: elég elvetemült, aki MTZ-vel szánt lány létére. Mondjuk, igaz büszke is vagyok rád!”

Először is, örülök, a kedves szavaknak és szeretném megköszönni én is, hogy ismerhetlek, mint az Axiál első számú „FENDT-es emberét”. Hogy értek hozzá, azt döntse el mindenki maga! Szerintem igen, persze tudom, hogy mindig újul a technika, ezért igyekszem is követni. De, ha valamit esetleg nem tudok, FENDT ügyben úgy is téged kérdezlek, mert nincs olyan, amit te ne tudnál! Az MTZ meg alapgép és szeretek vele dolgozni, de, ha megnézed nem vagyok kispályás avagy nem ma kezdtem! Amúgy nem hiszem, szavaiddal élve, hogy ezzel nyírom a pasikat, de sosem lehet tudni kinek mi tetszik. Mondjuk úgy csaj létemre könnyebben elsajátítom a gépekkel kapcsolatos dolgokat, mint más csajok.

 

Csorbics József 

„Nem vagy semmi Hugi! Nagyon kedves és király vagy, büszke vagyok, hogy ismerhetlek!”

Köszönöm: Én meg végképp örülök, hogy ismerhetlek! Éljen Kaposvár és az egyetem!

P. Tamás
„Olyan vagy, mint a 60-as égő: nem vagy 100-as! Azért, mert te írod a blog-ot és csaj létedre, ezt pasinak kellene.”

Mivel ismerlek, ezért mondom, hogy köszönöm szépen. Igazán kedves volt tőled. Te és ez a nyers humor. Már csak a te kedvedért is tovább fogom ezt az egészet csinálni!

A többi, szép számú kérdésre is választ adtam, amit a következő bejegyzéseimben teszem közzé! Érdemes tehát sűrűn visszalátogatni, hogy ne maradjatok le semmiről.. :)


2013. november 04. - 7. bejegyzés

Egy újabb videó, melynek címe ellmond mindent: HugIldi és a gépek! :)


2013. november 01. - 6. bejegyzés

Érdemes tudni, hogy az első videóban látható MASSEY FERGUSON kombájn-on tanultam meg aratni, de mindkétszer fuvarozni voltam! Az egyiket ma csináltam a másikat még nyáron, de mindkettő a búza aratásról szól!


2013. október 31. - 5. bejegyzés

Egy videóval lepem most meg olvasóimat, remélem tetszeni fog: 

Mit is írhatnék a videóról? Talán csak annyit, hogy én az ásóboronálást és a vetést csináltam, a forgókapával egy srác dolgozott utánam, aki elkészítette így a végeleges magágyat. Idén volt az első alkalom,hogy kukoricát vetettem. Ugyanis tavasszal volt alkalmam ezt is "megtanulni", elsajátítani, mit hogyan is kell csinálni. Alapjában véve nem bonyolult csak oda kell figyelni. Ha érzi az ember hamar bele lehet jönni, meg hát nem csak magunknak vetettem így volt sok hektár, ahol "gyakorolhattam". Talán ez a gép volt az, amin a a legtöbb ember elcsodálkozott mikor meglátott. De ilyen az élet, fő a változatosság.


2013. október 28. - 4. bejegyzés

Sokáig nem írtam, de szerencsére letudtuk a tritikálé és búzavetést, valamint a kukoricaaratást is, így most tudok írni ide nektek, mert hallottam sokan érdeklődtetek miért nem írok. Úgy gondoltam, arról írok hogyan is jutott az eszembe, hogy traktoros csaj leszek és mezőgazdaság függő, mert ez nagyban hozzájárul. Kezdjük az elején és sorban haladunk előre az idővel. Azt tudni kell, hogy én beleszülettem a mezőgazdaságba, szóval nagyon nem voltam messze a traktoroktól. Ezáltal apu kiskoromban sokszor elvitt magával, ha épp dolgozott a traktorral, és én általában mindig ott aludtam az ülés mögött az ablakban, de mihelyst leállt a gép felébredtem. Szóval valamiféle kötődésem lehetett már ekkor is a gépekhez, valami tudatalatti. Körülbelül 12 éves lehettem, amikor legelőször vezettem az MTZ-nket, ez bálahordás alkalmával történt. Majd elkezdett érdekelni jobban a dolog, miközben láttam, ahogy apu dolgozik, és egyre gyakrabban mentem vele a géppel, míg nem engedte vezetni is a traktort. Szóval tárcsázáskor szerettem bele ebbe a mezőgazdaságba, és nem csak emiatt, de amúgy is a tárcsa a kedvencem. Nem kell mondanom, hogy megtetszett, és egy idő után már magamtól is tudtam mit, hogyan és miként kell csinálni. Majd sorban beletanultam a dolgokba, jött a szántás, az ásóboronálás…stb. Tehát ekkor már kezdett kialakulni bennem mi is az, ami érdekel, és amivel foglalkozni is szeretnék a jövőben. Ám az igazi áttörést a traktorok terén körülbelül a 7 éve történt esemény hozta meg! 2006-ban, amikor is báláztattunk. Egy FENDT jött bálázni, az a FENDT 716, amit utána nem kevés ideig volt alkalmam vezetni és dolgozni vele. Először, mikor beültem a srác mellé a FENDT-be csak néztem és nem is értettem hogyan lehet úgy gépet vezetni, hogy semmi kuplung, csak van egy joystick, aztán megyünk. Mondjuk azt hozzá kell tenni, ekkor még csak a mi MTZ-ket vezettem, és azután valóban furcsa és érdekes volt ezt így látni, hogy a modern technika mire nem képes. Ez volt az pillanat, amikor a tudatalattiból észhez tértem és elkezdtem mindent kideríteni a traktorokról. Ez alapján eljutottam oda is, hogy megszereztem a jogosítványomat T-kategóriára, ami 2010-ben első nekifutásra minden meg is lett. Mondjuk maga a jelentkezéskor és a további vizsgák alkalmaikor is elég furcsán néztek rám és kérdezték, hogy ezt még is miért kell nekem. Persze ez érthető, mert nem mindennapi jelenség, hogy egy csaj traktorhoz akar jogosítványt szerezni. Mikor beültem a traktorba vizsgakor egy kicsit meglepődtem, mert nem épp egy kis traktor volt (NEW HOLLAND 7050 + 2 pót). Majd mielőtt elkezdtem volna vezetni a vizsgáztató férfi azt kérdezte tőlem, biztosan jó helyen vagyok e, mert ő már vagy 35 éve vizsgáztat, de én vagyok az első női vizsgázó. Erre nem nagyon lehetett mit mondani, de szerencsére mindent jól csináltam, sikeresen megszereztem a jogosítványt. Ezután már nem volt semmi akadálya annak sem, hogy forgalomba menjek bármilyen géppel, a legtöbbet azzal a FENDT 716-al voltam, amit már említettem. Nah, ekkor történnek a legjobb dolgok. Főleg mikor minden 2. autósnak vagy bármilyen vezetőnek azt lehet leolvasni a szájáról: "Láttad, csaj vezette!". De, ami az igazán meglepő, hogy Zalaegerszegtől kb. 20-30km-es körzetben jártam minden fele dolgozni, és sok helyen már előre ismertek úgy, hogy még nem is láttam őket. Viszont ők meg már hallottak rólam, amit sokszor hirtelen fel sem fogtam ("Mondom, ilyen nagy hírem lenne?"). Ezzel a géppel a legtöbbet báláztam, de vele tanultam meg vetni is kukoricát és napraforgót is. Egyszóval nagyon nincs olyan, amit ne szeretnék, amihez traktor kell. Egy valami van, amit még soha nem csináltam, az pedig a permetezés. Traktorok terén minden érdekel, de mégis a múltkor már említett két márka mindenek előtt áll, azaz a CLAAS és a FENDT. Nem hiába a CLAAS-ról és a FENDT-ről nincs olyan, amit ne tudnék minden egyes cikket, videót, bejegyzést megnézek, és követem minden újításukat, ami velük kapcsolatos. De nem utolsósorban az Axiál-nál is nem kevés prospektust gyűjtök be, a szobám fala is javarészt ezekkel van tele, úgy mondva HugIldi módra FENDTséges CLAAS fal. Mondjuk, ha valamiféle gépkiállítás van, egyértelmű, hogyha az Axiál is ott van, ott töltöm a legtöbb időt, most az OMÉK-en is, valamint az AGROmashEXPO-n és AgrárgépShow-n is ott voltam és CLAAS volt, főleg az a XERION 4500-as, nah az egy brutál gép. Mikor azt megláttam, hát nem tértem magamhoz egy jó hosszú ideig. Makettjeim is csak gyülekeznek és egyértelmű, hogy az Axiál-tól van mindegyik, valamint még kirakom és kulcstartóim is vannak. Ami nem a traktorokról szól, de még is a gépekhez és hozzám is köze van.

 

Idén XI. alkalommal rendezte meg az Axiál a Gépkezelői Olimpiát, ahol nem épp traktorokkal kell versenyezni, de nem is az a lényeg. Először 2011-ben voltam, majd 2012-ben is, ekkor még csak kísérőként, de idén beneveztem én is, és hát így elsőre elnyertem a legjobb női GEHL női versenyző címet, azok után, hogy szinte nem is ismertem nagyon a gépet, csupán 3 órát, ha gyakoroltam vele verseny előtt. Ezért is mondom a gépekhez kell egyfajta érzék, ismerni és tudni kell mire képes az a gép, ami alattam van.

Részemről kötődés is van, mert én speciel nagyon nem szeretem, ha valaki más is megy azzal a géppel, amivel én. Mindenki másként viszonyul a dolgokhoz, és szerintem mindenhez az kell, hogy szeretni kell az adott dolgot, anélkül nem megy. Ismerek sok olyan embert, aki benne van a mezőgazdaságban, de nagyon nem is érdekli és, ha ez így van, akkor már nem ér az egész semmit, mert eleve nem úgy áll hozzá a dolgokhoz. Szóval mindenkinek meg van a maga útja, valaki könnyebben valaki nehezebben jön rá mi is az, de a lényeg, hogy sosem szabad letérni róla, ha te magad tudod jó úton jársz! Ui.: Traktoros Szív, Traktoros Lélek, Traktoros Leszek, Amíg csak Élek!!


2013. október 8. - 3. bejegyzés

Első írásom után sok pozitív megnyilvánulást kaptam ismerős és ismeretlen emberektől is, de mondták azt is, hogy nem vagyok 100-as, főleg, hogy csajként írtam mindezt! Ez van én meghallgatok mindent pozitív és negatív megnyilvánulást egyaránt, de a negatívak eddig sem érdekeltek és ezután sem fognak. Nem győzöm hangsúlyozni én ezt szeretem csinálni és ez a lényeg. Semmilyen negatív vélemény nem fog engem erről a pályáról elvinni más irányba. Nekem ez az életem! Úgy gondoltam, most megosztok néhány pozitív traktorozási élményemet. Az idei tavasz és nyár egyaránt eseménydús volt, nem kevés helyen voltam leginkább báláztam, de vetettem is kukoricát meg napraforgót, valamint nem utolsó sorban pótoztam is, ami során történt, hogy megtanultam aratni egy nem is akármilyen kombájnnal. Az első történet még tavasszal történt mentem épp bálát hordani, de várni kellett a másik gépre és míg várakoztam egyszer csak megállt mellettem egy férfi egy hatalmas Mercedes- szel. Először csak néztem azt hittem eltévedt és nem tudja merre tovább, de aztán akkor elkezdett dicsérni, hogy már napok óta figyeli, hogy hogyan közlekedek itt egy ekkora nagy géppel (FENDT 716) és minden elismerése, mert nem gondolta volna, hogy ilyen létezik, hogy egy csaj így vezet traktort. Ezért is jött utánam, mert meg akarta nézni élőben, hogy jól látott e. Hirtelen nem is tudtam hova tenni, voltak furcsa dolgok, de ez volt talán az egyik legmeglepőbb és nagyon jól esett, hogy egy számomra ismeretlen valaki ilyeneket mond rólam. A másik történet bálázás közben történt júliusban. Nagyban bálázok, mikor meglátom a mellettem levő területen egy JOHN DEERE vet (időközben kiderült silókukoricát). Időnként oda tekintettem és már akkor elgondolkodtam, hogy itt valami nem stimmel, mivel a nyomjelzőt soha nem teszi le. Úgymond nagy szerencsémre elszakadt az egyik csoroszlya felfüggesztő csavarja ezért odajött hozzám a srác és mázlija volt, mert nekem meg pont volt olyan csavarom, amivel helyettesíteni tudtuk. Kicseréltük, majd ezért megengedte, hogyha van kedvem kipróbálhatom hogyan is működik a traktor azaz vezethetem a gépet, (ilyet nem lehet visszautasítani) már ha vezetni kellett volna. Kiderült GPS-vezérelt automata kormányos volt a traktor, ezért nem használta a nyomjelzőt, mivel a monitor jelzett mindent. A következők szerint működött: beálltam a monitor szerint jelzett sorba, majd a kormány felett megérintettem a műszerfalat, ami után a gép automatikusan ment a monitoron jelzett nyomvonalon csak a traktor sebesség fokozatát kellett váltani valamint még annyi dolgom volt, hogy a sor elején letegyem, majd a végén felvegyem a vetőgépet. Ez pár körig tetszett is, mert új volt és kipróbálni nem volt egy utolsó dolog, meg amúgy is először „vezettem” JOHN DEERE-t. Viszont pár kör után azért már kezdtem hiányolni, hogy nem én irányítom a gépet, nem azt mondom, hogy unalmas volt, de azért még is jobb, élvezhetőbb, ha nem csak ülök, és nézem mit csinál a technika. A legjobb viszont, ami a legemlékezetesebb az szintén nyáron egészen pontosan július 19.-én történt. Búzát pótozni mentem, akkor még közel sem sejtettem, hogy ez lesz az egyik legjobb napom a nyár folyamán. Hát nem akármilyen kombájn aratott, egy MASSEY FERGUSON ACTIVA S 7347. Hogy ne a traktorban kelljen várakoznom a kombájnos srác megkérdezte, nincs e kedvem beülni a kombájnba, (nem kell mondanom, ezt sem lehetett visszautasítani) majd egyszer csak felajánlotta, hogy vezethetem, egyből éltem a lehetőséggel. Az egy élmény volt. Ezelőtt még soha nem vezettem kombájnt, pláne nem arattam. Nem tudom, hogy csak nekem, de szerintem egyszerű volt már így elsőre is, az elején persze kellett egy kis segítség mi hogyan és miképp működik, de azután már minden ment egyedül. Ez még a napnak a kezdete volt úgymond a bemelegítés, a legjobb része az csak ezután jött, amikor bevittem a búzát az adott céghez. Nem először voltam itt és tudtam, hogy milyen géppark van ott, ami egyszerűen nagyszerű. Ekkor volt alkalmam megtekinteni a FENDT 828-ast , majd ami még ennél is jobb volt, beülhettem az alig 2 hónapos FENDT 939-be ez utóbbit el is elindítottam nah az maga volt a Mennyország (dübörögtek a pacik) ezt az érzést nem lehet leírni. Ez a gép brutális, a méretek hatalmasak egyszerűen erre egy szó létezik, ahogy HugIldi mondaná: FENDTséges. Elmondható, hogy eseménydús és nagyon szuper nyaram volt gépek tekintetében, de ez csak egy kis részlet volt belőle viszont ezek voltak a legemlékezetesebbek. A többit majd jövő héten! Ui.: Köszönöm mindenkinek a pozitív és negatív megnyilvánulásait is, ezután is jöhetnek nyugodtan! Nem elfeledni az első számú traktoros szabályt: Traktorosnak nem számít a kerítés!


2013. szeptember 30. - 2. bejegyzés

„Ezzel a bloggal bepillantást nyerhetünk egy olyan hölgy mindennapjaiba, akinek már talán kiskorában is több traktor játéka volt mint Barbi baba...” Hát ki kell ábrándítanom mindenkit, mert kiskoromban igenis voltak babáim, mint minden lánynak, de ez mára nem kicsit megváltozott. Egészen hosszúra sikeredne a lista, ha felakarnám sorolni a makettjeim listáját. Alapból mindent szeretek, ami traktor, de van 2 márka, ami kiemelkedik az összes közül, ez pedig nem más, mint a CLAAS és a FENDT (a sorrend nem felcserélendő)! Kb. 8 éve kezdődött igazán avagy teljesedett ki ez a traktorok iránti szenvedélyem. Bármikor, hacsak meglátok vagy elég, ha hallok egy gépet úgy mondva egyszerűen „végem” van! Ezt az érzést nem lehet leírni, ezt érezni kell! Onnantól kezdve , hogy beülök a traktorba a külvilág megszűnik, csak én és a traktor. Természetesen, mint mindenhol, ha valaki épp nem átlagos avagy megszokott dolgot csinál, akkor kap negatív és pozitív visszajelzéseket ez az én esetemben sincs másképp, miért is lenne, tiszta unalom lenne a világ, ha mindenkinek egy lenne a véleménye és mindenkinek minden tetszene. Ezáltal vannak pozitív és negatív tapasztalataim is azzal kapcsolatban, ha meglátnak, hogy dolgozom a traktorral vagy csak épp megyek az egyik helyről a másikra. Vannak, akik azt mondták: nem vagyok normális, de már azt is hallottam, hogy beteg vagyok avagy nem gondoltam-e arra, hogy ez egy betegség és kezelni kellene, hát NEM ez nekem teljesen normális (mondjuk kinek mi a normális). Az irigyeimnek viszont köszönöm, mert náluk jobban senki sem tudja jelezni, hogy jó úton járok. Én ezt igenis felvállalom, hogy ezt szeretem és csinálom, meg nálam jobban ki tudná mi a jó nekem, én így jól érzem magam és csak ez számít. Alapvetően viszont a legtöbbször pozitív visszajelzést, dicséretet kaptam, ami szerintem mindenkinek jól esik, ha elismerik a munkáját. Nekem így alakult, hogy a szenvedélyem egyben a jövőbeni munkám alapja is. Sokszor, nagyon sokszor már kiakasztóan sok tud lenni a rajongásom, (még saját magamnak is) de nem tudok mit tenni, ez az érzés csak úgy jön! Nem vagyok tökéletes, de nem is akarok az lenni, viszont legalább egyedi vagyok, szóval I Love Traktor!


2013. szeptember 28. - 1. bejegyzés

Ezzel a bloggal bepillantást nyerhetünk egy olyan hölgy mindennapjaiba akinek már talán kiskorában is több traktor játéka volt mint Barbi baba... 


Copyright © 2009 AgroPiac.hu - Minden jog fenntartva.